330 oldal
Eredeti cím: My Summer of Love
Fordította: Molnár Edit
Fülszöveg:
Egy hosszú, forró nyár története. Mona 15 éves. Iszik, betörésekből tartja fönn magát, mellesleg pedig játékgép-függő. A kocsmában, ahol él, pocsékul mennek a dolgok. Aztán megismeri az előkelő családból származó Tamsint, akinek édesanyja színésznő, nővére pedig halálra éheztette magát. S végleg a feje tetejére áll minden.
A két lány szabadon garázdálkodik Tamsinék luxusvillájában, majd vad szerelembe, a szenvedély és az erőszak csapdájába esik, ami egész addigi életüket megváltoztatja.
Egy szenvedélyekkel és kalandokkal teli találkozás története, melynek során legalább annyit tudunk meg magunkról, álmainkról, emlékeinkről, félelmeinkről, szerelmeinkről, mint erről a két lányról, akikért végigizguljuk Helen Cross letehetetlen regényét.
Ez a könyv borzalmas. Aki még nem olvasta, azt tanácsolom, ne is tegye.
Kicsit sem életszerű, a szereplők jelleme nincs kidolgozva, hiteltelen az egész, úgy ahogy van. A tinik nem ilyenek. Még a lázadó tinik sem, akik rossz társaságba keverednek. Az írónő nagyon megbotránkoztató könyvet akart írni, de csak eltúlzott tini-sztereotípiákra épített.
Csapongó volt az egész, se eleje, se vége, se értelme.
A legjobban a szövegeken buktam ki, fel is írtam néhányat magamnak. Íme egy-két gyöngyszem:
"Orromat megcsapta a ruhákból áradó illat, az erjedő izzadság szaga, az avas kekszek száraz bűze, ami fura, de izgató is volt egyben. "Mi van?? Először is fúj! Másodszor: mi az izgató ebben?
"-Te vagy a karamellbevonat az almámon, Mona.Ez a két mondat nálam kicsapta a biztosítékot. Ki mond ilyet?? Az írónő szerint ez a szerelem? Ez annyira gagyi!
-Te vagy a panír a halamon."
Nem is pazarolnék erre a könyvre több szót, nem ajánlom senkinek.
Értékelésem: 0,5 pont az ötből, de csak azért, mert tetszik a borítón a kislány Harisnyás Pippis copfja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése